Irodalom:
Malkom Pell, Kommunikációs készségek fejlesztése.
Geoffry Moss, Az eredményes kommunikáció kézikönyve, 1988 (Főleg előadásokra koncentrál, előadóknak jó kézikönyv.).
Houel-Godefroy, Hogyan bánjunk nehéz emberekkel.
William Ury, Tárgyalás nehéz emberekkel.
Zentai István, A meggyőzés csapdái. (Tudományos elméleti háteret ad az érvelésekhez, előadások felkészüléséhez.)
Vera F. Birkenbihl, Kommunikációs gyakorlatok
A kommunkáció teljes véghezviteléhez hat összetevő elem szükséges;
A közlő, az üzenet, az eszközrendszer, a nyelv, a közeg, a befogadó.
A beszélgetés kezdete;
Valamely nehéz probléma megoldására irányuló beszélgetést nehéz elkezdeni. Akár az üzleti életben, akár a magánéletben, sok fontos dolog maradt megbeszéletlenül pusztán ezen egy ok miatt. Általános reakció a beszélgetések elhalasztásra "amig eléggé megérik a helyzet", "eljön a megfelelő pillanat", vagyis várni az alkalmat, amikor a témát lazán föl lehet vezetni.
Az ilyen megközelítés általában önvédelemből fakad; határozzuk el, hogy hozzáfogunk a dologhoz, bármilyen kellemetlen is.
Figyelmesen hallgassunk;
Sok hiba származik abból, ha nem értjük, esetleg nem halljuk jól a meghallgatandó kérdéseket vagy kijelentéseket. Előfordulhat, hogy azt halljuk, amit szeretnénk, nem azt, ami valójában elhangzott!
Fontos szabály a szóbeli kommunikációban (próbáljuk ki, hogy meddig tudjuk megállni, hogy nem vágunk a másik szavába, tudunk-e 5 percig hallgatni?);
adjunk lehetőséget másoknak, hogy elmondják mondandójukat,
hagyjuk, hogy befejezhessék a mondandójukat, de legalább mondatukat,
hagyjuk, hogy kifejthessék érveiket,
legyünk türemlessek és ne szakitsuk félbe a másikat,
ha megértjük a másikat könnyebb lesz nyugodtan és logokusan előadni saját véleményünket.
kerüljük az éles vitákat és óvatosan bíráljunk! Kérdezzünk, de semmi esetre se támadjunk!
Saját tapasztalat, ha valakivel beszélgettem és hagytam, hogy elmondja mondandóját, akkor másoktól azt hallottam vissza, hogy milyen jót beszélgettünk. Ugyan ezt segíti, ha nyitott kérdéseket teszünk fel. pl.: Milyen volt a napod?
Az újságírók szerint az alábbi kérdések bármely téma összes fontos szempontját lefedik (ezek egyben a zártkérdések csoportjába tartoznak):
Ki?
Mit?
Mikor?
Miért?
Hogyan?
Mennyit?
Ugyan ezek a kérdések fedik le az üzleti intelligencia kérdéseit is!
Értelmező odafigyelés
Ha saját szavainkkal elmondjuk, amit hallottunk, ellenőrizhetjük, jól értettük-e a másikat. (Egyszer hármasban beszélgettünk egy témáról. Otthon feleségemmel újra átbeszéltük és értelmeztük az elhangzottakat. Érdekes módon mindketten másképpen értelmeztük. Következő alkalommal megkérdeztük a harmadik személyt, hogy Ő hogyan emlékszik az elmondottakra. természetesen Ő egy harmadik értelmezést említett.)
Példák hátsószándékos meggyőzési technikákra
Hivatkozás híres emberekre. Tegyük fel magunknak a kérdést: "Tényleg tudhat valamit is az a híresség erről a termékről vagy a mellette szoló érvekről?"
"Mindenki másnak van már - Önnek miért nincs?" Ezzel s módszerrel arra próbálják rávenni az embert, hogy a szomszédait majmolja vagy a menők közé akarjon tartozni.
Sikeres vagyok a származásom ellenére. "Bebizonyítom, hogy ön is lehet sikeres," vagy "Szavazon rám! Én ismerem a maga problémáját!"
Elhallgatások.Az előadók gyakran használnak féligazságokat és kihagyják az állításukat cáfoló bizonyítékokat.
Bizonyítattlan állítások.Sokszor ismételnek olyan dolgokat tényként, amit nem támasztanak alá bizonyítékok.
Gyakori képzett társítások.Közismert, köztiszteletben álló személyek, tárgyak, fogalmakkal való gyakori együtt említés.
SárdobálásAz előző fordítotja, azaz félemet keltő, bizalmatlan dolgokkal történik a társítás.
Egyoldalú hansúlyozás.Valamire úgy hivatkoznak minha az egyedüli, legértekesebb, legfontosabb lenne, noha lehet, hogy teljesen értéktelen.
Továbbiakat személyesen, esetleg képzés keretében a BKF, vagy NYME képzésben
Alábbi képen saját képzés, amit NYME, Sopron, MBA képzésen az Informatikai Menedzsereknek tartottam 2008-ban
Érzelemkerék
Amerikában fejlesztették ki kommunikációs segédeszközként. Úgy fogható fel, mint felhívás beszélgetésre. Sokan elfelejtették, hogyan kell őszíntén és becsületesen beszélgetni egymással.
9. Gyakorlat: Az érzelmek felismerésének ismételt megtanulása (leltározó gyakorlat)
Minden játékosnak szüksége van egy kerékre. Szükség van még pénzérmékre vagy gombra.
Nézük meg a kereket és valószínű rátalálunk olyanra ami vizhangot kelt valamelyik játékosban. Ha a rátalálás nehézséget jelent az azt jelenti, hogy nagyon beprogramozásra került az érzelem eltitkolása.
Az érzelem keréken érmével jelöljük meg az érzékelt érzelem erőségét:
Külső kör "gyenge"
Középső kör "közepes"
Belső kör "erős"
Az érzelmekről készítsünk leltárt és ismételjük meg különböző variációban:
I. variáció: végezzük el amindennap azonos időpontban, Például munkahelyről hazatérve.
II. variáció: végezzük el egy lelki megterhelést jelentő eseményt követően. (kiderülhet, hogy érzelmeinket gyakorlatot megeleőzően nem mértük fel helyesen.)
III. variáció: első esetben azokat az érzelmeket jelöljük meg, amelyeket társunk iránt érzünk.
másik körben a társunktól elvárt érzelmeket jelöljük be. Fontos utána üljünk össze a társunkkal és beszéljük meg. E közben nagyon lényeges dolgokat tudhatunk meg.
